Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
Jogtalan haszonszerzés céljából adat bevitele, megváltoztatása, törlése, hozzáférhetetlenné tétele vagy a rendszer más módon történő befolyásolása, ha ezzel kár keletkezik.
Magyar jogi alapok, közérthetően
A magyar büntetőjog nem „kalapszíneket” vizsgál, hanem konkrét magatartást, jogosultságot, célt és következményt. Etikus teszteléshez előzetes, igazolható felhatalmazás és világos hatókör kell.
Egy rendszer interneten elérhető volta nem jelent engedélyt a tesztelésre. Egy automatikusan észlelt gyanús válasz vagy nyilvánosan látható konfiguráció megfigyelése más kockázatot jelent, mint amikor valaki további kérésekkel aktívan megpróbálja kijátszani a védelmet vagy idegen adatokhoz hozzáférni.
A biztonságos határ: saját rendszer, kifejezetten erre létrehozott labor, vagy olyan program, amelynek szabályzata világosan engedélyezi az adott rendszert és módszert. Minden más esetben a további aktív próbálkozás előtt engedélyt kell kérni.
A 2012. évi C. törvény 423. §-a többek között azt a jogosulatlan belépést rendeli büntetni, amely technikai védelmi intézkedés megsértésével vagy kijátszásával történik. Ide tartozhat az is, amikor valaki meglévő belépési jogosultságának kereteit túllépi, vagy a jogosultság megsértésével marad bent.
A tényállás kiterjedhet a rendszer működésének jogosulatlan akadályozására, valamint a benne kezelt adat jogosulatlan megváltoztatására, törlésére vagy hozzáférhetetlenné tételére is. Minősítő körülmények – például jelentős számú rendszer érintettsége vagy különösen nagy kár – súlyosabb következményhez vezethetnek.
Gyakorlati tanulság: egy véletlenül felfedezett hiba nem ad engedélyt arra, hogy azon keresztül belépj, más felhasználó adatait megtekintsd vagy a hatást további fiókokon is kipróbáld.
A 424. § a 375., 422. vagy 423. § szerinti bűncselekmény elkövetése céljából készített, átadott, hozzáférhetővé tett, megszerzett vagy forgalomba hozott jelszavakat és számítástechnikai programokat, illetve az ehhez adott ismereteket érinti.
Ezért a sérülékenységvizsgáló eszközök, biztonsági laborok és szakmai oktatás nem válnak automatikusan jogellenessé. A környezet, a jogosultság és a cél döntő. Ugyanaz az eszköz használható szerződéses auditban és bűncselekményben is.
Jogtalan haszonszerzés céljából adat bevitele, megváltoztatása, törlése, hozzáférhetetlenné tétele vagy a rendszer más módon történő befolyásolása, ha ezzel kár keletkezik.
Bizonyos titkos megfigyelési, rögzítési vagy adatmegismerési magatartások – például nem nyilvános adat jogosulatlan megszerzése – külön tényállást is érinthetnek.
A személyes adatok kezelése, üzleti titkok, szerzői jogok, munkajogi és polgári jogi kötelezettségek szintén relevánsak lehetnek. Egy sérülékenységvizsgálati szerződésben ezért az adatok tárolását, továbbítását és törlését is rendezni kell.
Nem elég, hogy egy munkatárs vagy ügyfél szóban „rábólintott”; a rendszer felett rendelkezni jogosult fél felhatalmazása kell.
Domain, IP-tartomány, alkalmazás, felhőfiók, tesztfiók és kizárt rendszerek legyenek egyértelműek.
Terheléses teszt, adathalászat, fizikai behatolás vagy harmadik fél szolgáltatása külön engedélyt igényelhet.
Ne tölts le teljes adatbázist egyetlen rekord helyett, ne módosíts éles adatot és ne tarts meg titkot szükségtelenül.
A tesztet azonnal le kell tudni állítani, ha kiesést, adatsérülést vagy váratlan hozzáférést okoz.
A jelentés útja, titkosítása, megőrzési ideje, a bizonyítékok és a későbbi nyilvánosság legyen rendezett.
A szándék fontos körülmény lehet, de nem helyettesíti a hozzáférési jogosultságot.
Egyes tényállásokhoz a jogosulatlan belépés önmagában is elegendő lehet; nem mindig kell tényleges kár.
A nyilvános elérhetőség nem azonos a funkciók, fiókok vagy adatok szabad tesztelhetőségével.
Az ingyenesség nem teszi jogszerűvé a jogosulatlan tesztelést. A jutalom csak előre meghirdetett program szabályai szerint várható.